Egy emberként tiltakozott a lengyel sajtó hétfőn a médiatörvény szenátus által tervezett módosítása ellen, amely megszüntetné a téves állításokkal kapcsolatos helyreigazítási kötelezettséget és helyette válaszadási jogot biztosítana mindenkinek, akit egy cikk megsértett.
Az összes napi- és hetilapban publikált nyílt levelet 57 főszerkesztő írta alá, politikai beállítottságtól függetlenül. Véleményük szerint „az aprónak tűnő változtatás drámai következményekkel járna”, mert - amellett, hogy jelentős terjedelemnövekedést okozna - ellehetetlenítené a független szerkesztőségi politikát.
A törvénymódosítás tervezetét a szenátus az alkotmánybíróság azon ítéletére reagálva készítette, amely szerint a hatályos jogszabályok nem határozzák meg pontosan a helyesbítések és válaszcikkek kérdését.
A szerkesztők levelükben hangsúlyozták, hogy a helyesbítés tényalapú és közlése a sajtó számára egyértelmű kötelesség: „A lapok nem hazudhatnak, s ha nem szándékosan mégis tévednek, kötelességük helyesbíteni és elnézést kérni.” Ezzel szemben a válaszcikknek nem kell tényekre támaszkodnia, de a szerkesztőségeket jogszabály kötelezné az eredeti cikket terjedelmében akár kétszeresen is meghaladó írások közlésére.
A tiltakozók szerint a törvénymódosítás életbe lépésével a lengyel sajtót a külső tényezők befolyásolnák: a lapokat elárasztanák az újságírói kritikával elégedetlen politikusok, üzletemberek és művészek válaszcikkei. Ezen kívül a vállalatok PR- és marketingosztályai is kihasználnák az új lehetőséget az ingyen reklámanyagok publikálására.
A levélben kiemelték, hogy Lengyelország médiarendszere a legnagyobb elismerésnek örvend a nemzetközi sajtószabadsági rangsorokban, ezért óva intik a döntéshozókat a szlovákiai példa követésétől, ahol a média szabadságát korlátozó törvénymódosítást csak a nagy európai visszhang hatására törölték.
A törvénymódosítás tervezetét a szenátus az alkotmánybíróság azon ítéletére reagálva készítette, amely szerint a hatályos jogszabályok nem határozzák meg pontosan a helyesbítések és válaszcikkek kérdését.
A szerkesztők levelükben hangsúlyozták, hogy a helyesbítés tényalapú és közlése a sajtó számára egyértelmű kötelesség: „A lapok nem hazudhatnak, s ha nem szándékosan mégis tévednek, kötelességük helyesbíteni és elnézést kérni.” Ezzel szemben a válaszcikknek nem kell tényekre támaszkodnia, de a szerkesztőségeket jogszabály kötelezné az eredeti cikket terjedelmében akár kétszeresen is meghaladó írások közlésére.
A tiltakozók szerint a törvénymódosítás életbe lépésével a lengyel sajtót a külső tényezők befolyásolnák: a lapokat elárasztanák az újságírói kritikával elégedetlen politikusok, üzletemberek és művészek válaszcikkei. Ezen kívül a vállalatok PR- és marketingosztályai is kihasználnák az új lehetőséget az ingyen reklámanyagok publikálására.
A levélben kiemelték, hogy Lengyelország médiarendszere a legnagyobb elismerésnek örvend a nemzetközi sajtószabadsági rangsorokban, ezért óva intik a döntéshozókat a szlovákiai példa követésétől, ahol a média szabadságát korlátozó törvénymódosítást csak a nagy európai visszhang hatására törölték.
forrás: MTI
