2013-ban tovább romlott a sajtószabadság helyzete Magyarországon – állapítja meg a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet a szerdán Berlinben kiadott éves jelentésében. Magyarország két év alatt 24 helyet esett vissza a listán.
Az RSF Magyarországot a 2012-es 56. helyről a 64. helyre sorolta vissza azon a listán, amely 180 országot rangsorol a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján. Magyarország 2011-ben még a 40. helyen állt, tehát két év alatt 24 helyet romlott a helyzet a szervezet szerint. Közvetlenül Magyarország előtt Szenegál és Tonga áll, utána pedig Horvátország következik. Az uniós tagállamok közül Magyarország mögött csak Görögország és Bulgária áll, a 99., illetve a 100. helyen. A szervezet a jelentésében Európával kapcsolatban külön kiemelte Magyarországot és Görögországot, ugyanis, mint írják, ebben a két országban romlott a legtöbbet a helyzet. (Görögország 14 helyet zuhant.)
A listát bemutató közlemény szerint Magyarországon Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta a polgári szabadságjogok hanyatlása tapasztalható, mindenekelőtt az információs szabadság területén. A kormány a kétharmados parlamenti többségére támaszkodva restriktív médiatörvényt fogadtatott el – tették hozzá, megjegyezve, hogy az EU elérte a kormánynál a jogszabály egyes rendelkezéseinek visszavonását, de „a leginkább korlátozó (rendelkezések) továbbra is hatályosak”. A jelentés említést tesz arról, hogy a kormány el akarta hallgattatni a Klubrádiót, valamint arról, hogy a Médiatanács összetétele „garantálja a kormány befolyását a hírkészítésben”.
A 444.hu rámutatott: mindezek már a vizsgált időszak – 2012 decemberétől 2013 októberének közepéig – előtt is létező problémák voltak, ezek miatt tehát nem indokolt a sajtószabadság romlásáról beszélni. A jelentés ugyanakkor nem ejt szót olyan újabb problémákról, mint a politikusok és pártok tulajdonszerzése a kereskedelmi médiában, az állami hirdetési pénzek elosztásának átláthatatlansága és az azokkal való esetleges visszaélések, a megkérdőjelezhető bírói gyakorlat a sajtóperekben, és a közérdekű adatigénylést korlátozó törvény is csak utalás formájában, érintőlegesen merül fel.
A nemzetbiztonsági szolgálatok hátráltatják az újságírók munkáját
A lista elején és végén nem történt változás, az élbolyhoz észak-európai országok (Finnország, Hollandia, Norvégia) tartoznak, míg a sereghajtók továbbra is „a sajtót teljes mértékben ellenőrző diktatúrák”, Türkmenisztán, Észak-Korea és Eritrea.
A vizsgált időszakban világszerte a leginkább jellemző új tendencia az volt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok számos országban hátráltatják az újságírók munkáját. Különösen riasztó, hogy ez a fejlemény régi demokráciákban is megfigyelhető – emelte ki az RSF.
Az oknyomozó újságírókat és állami szervezetektől adatokat kiszivárogtató forrásaikat már az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is szinte úgy kezelik, mintha terroristák lennének. Ezek a „diktatúrákat idéző biztonsági reflexek” elfogadhatatlanok olyan országoktól, amelyekben a szabad sajtónak nagy hagyománya van, és „nem utolsó sorban megnehezítik a kritikus újságírók életét, akik tekintélyelvű berendezkedésű országokban dolgozva a szabadságukat és az egészségüket kockáztatják” – idézte a szervezet közleménye Michael Rediske szóvivőt.
Az RSF szerint tavaly a legnagyobb mértékben a Közép-afrikai Köztársaságban romlott a sajtószabadság helyzete. Az országban a 2013. márciusi puccs óta egyre gyakrabban támadnak újságírókra és fenyegetnek meg médiumokat, az afrikai állam így 43 helyet rontva a 109. helyre került. A romlás mértéke alapján a második Guatemala, amely az újságírók elleni támadások számának megduplázódása révén 29 helyet rontva a 125. helyre csúszott. A legnagyobb mértékben Ecuadorban és Panamában javult a helyzet, mindkét ország 25 helyezéssel jutott feljebb.
Az RSF 2002 óta évente rangsorol országokat a sajtószabadság minősége alapján. A listát kérdőíves felméréssel gyűjtött adatok alapján állítják össze. A vizsgálatban újságíróktól, újságíró-szervezetektől, médiakutatóktól és jogászoktól kérnek adatokat egyebek között a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlásról, valamint a média gazdasági és jogi környezetéről.
Januárban a Mérték Médiaelemző Műhely is készített egy felmérést a magyarországi sajtószabadságról. Mint írják, a közönség szerint nem változott, az újságírók szerint rosszabbodott, a médiamenedzserek szerint viszont javult a sajtószabadság állapota Magyarországon. Többen alkalmaztak öncenzúrát, sokan hiányolják az állami reklámpénzek elosztásának átláthatóságát, és túl szigorúnak tartják a médiatörvényt – áll a magyarországi jelentésben.
A listát bemutató közlemény szerint Magyarországon Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta a polgári szabadságjogok hanyatlása tapasztalható, mindenekelőtt az információs szabadság területén. A kormány a kétharmados parlamenti többségére támaszkodva restriktív médiatörvényt fogadtatott el – tették hozzá, megjegyezve, hogy az EU elérte a kormánynál a jogszabály egyes rendelkezéseinek visszavonását, de „a leginkább korlátozó (rendelkezések) továbbra is hatályosak”. A jelentés említést tesz arról, hogy a kormány el akarta hallgattatni a Klubrádiót, valamint arról, hogy a Médiatanács összetétele „garantálja a kormány befolyását a hírkészítésben”.
A 444.hu rámutatott: mindezek már a vizsgált időszak – 2012 decemberétől 2013 októberének közepéig – előtt is létező problémák voltak, ezek miatt tehát nem indokolt a sajtószabadság romlásáról beszélni. A jelentés ugyanakkor nem ejt szót olyan újabb problémákról, mint a politikusok és pártok tulajdonszerzése a kereskedelmi médiában, az állami hirdetési pénzek elosztásának átláthatatlansága és az azokkal való esetleges visszaélések, a megkérdőjelezhető bírói gyakorlat a sajtóperekben, és a közérdekű adatigénylést korlátozó törvény is csak utalás formájában, érintőlegesen merül fel.
A nemzetbiztonsági szolgálatok hátráltatják az újságírók munkáját
A lista elején és végén nem történt változás, az élbolyhoz észak-európai országok (Finnország, Hollandia, Norvégia) tartoznak, míg a sereghajtók továbbra is „a sajtót teljes mértékben ellenőrző diktatúrák”, Türkmenisztán, Észak-Korea és Eritrea.
A vizsgált időszakban világszerte a leginkább jellemző új tendencia az volt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok számos országban hátráltatják az újságírók munkáját. Különösen riasztó, hogy ez a fejlemény régi demokráciákban is megfigyelhető – emelte ki az RSF.
Az oknyomozó újságírókat és állami szervezetektől adatokat kiszivárogtató forrásaikat már az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is szinte úgy kezelik, mintha terroristák lennének. Ezek a „diktatúrákat idéző biztonsági reflexek” elfogadhatatlanok olyan országoktól, amelyekben a szabad sajtónak nagy hagyománya van, és „nem utolsó sorban megnehezítik a kritikus újságírók életét, akik tekintélyelvű berendezkedésű országokban dolgozva a szabadságukat és az egészségüket kockáztatják” – idézte a szervezet közleménye Michael Rediske szóvivőt.
Az RSF szerint tavaly a legnagyobb mértékben a Közép-afrikai Köztársaságban romlott a sajtószabadság helyzete. Az országban a 2013. márciusi puccs óta egyre gyakrabban támadnak újságírókra és fenyegetnek meg médiumokat, az afrikai állam így 43 helyet rontva a 109. helyre került. A romlás mértéke alapján a második Guatemala, amely az újságírók elleni támadások számának megduplázódása révén 29 helyet rontva a 125. helyre csúszott. A legnagyobb mértékben Ecuadorban és Panamában javult a helyzet, mindkét ország 25 helyezéssel jutott feljebb.
Az RSF 2002 óta évente rangsorol országokat a sajtószabadság minősége alapján. A listát kérdőíves felméréssel gyűjtött adatok alapján állítják össze. A vizsgálatban újságíróktól, újságíró-szervezetektől, médiakutatóktól és jogászoktól kérnek adatokat egyebek között a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlásról, valamint a média gazdasági és jogi környezetéről.
Januárban a Mérték Médiaelemző Műhely is készített egy felmérést a magyarországi sajtószabadságról. Mint írják, a közönség szerint nem változott, az újságírók szerint rosszabbodott, a médiamenedzserek szerint viszont javult a sajtószabadság állapota Magyarországon. Többen alkalmaztak öncenzúrát, sokan hiányolják az állami reklámpénzek elosztásának átláthatóságát, és túl szigorúnak tartják a médiatörvényt – áll a magyarországi jelentésben.
eMasa / MTI
