cenzurablog

„Állami hatóságok, az állam ágazati törvényei, a piac szabályai és szabványai, licencek, normák, blanketták, a termeltetők és beszállítók, a munkáltatók szerződései, a munkavállalók képzése és képesítései, bértarifák, és az ágazati, valamint a vállalati kollektív szerződések, szakmai szervezetek, szakszervezetek, ágazati párbeszédbizottságok. A mi médiaiparunkban ezek az intézmények hiányoznak vagy kialakulatlanok, illetve jelentéktelenek – olvasható Enyedi Nagy MihályMédiaiparunk sebezhetőségének okai címmel a Népszabadság mai számában megjelent írásában. A szerző szerint, ha az említett intézményrendszer létezne, „kevéssé érvényesülne ily durván és közvetlenül a teljes ágazat politikai alávetése, s egy iparág intézményi fogyatékosságai nem eredményeznék az állampolgári alapjogok tartós sérelmét”.

A MÚOSZ elnökségének tagja hangsúlyozza:„Kiépült és tisztázott szereposztású intézmények esetén a társadalmi nyilvánosság teljesítőképessége és a hírek minősége is erősen javulna. A politikai nyilvánosság kinyitása, a demokrácia újjáépítése e nélkül elképzelhetetlen, s ez legalább olyan fontos, mint a törvényi keret teljes alkotmányos és szakmai korrekciója. Kompetens szakmai szervezet(ek)re van szükség, amelyek lefedik a minőségi újságírás fórumait, műhelyeit, s tagjaik között tudhatják a szakma nagyjait és az újságírók legtöbbjét.”

A médiában dolgozók összefogását, szervezettségének erősítését szorgalmazó írás szerzője viszonyításként megemlíti: az ötmilliós Finnországban 15 ezer tagja van a sajtószakszervezetnek, míg nálunk összesen mintegy 3 ezer. 

A hiányzó ágazati kollektív szerződésnek a cég üzem nagysága miatt Enyedi Nagy szerint előképe lehetne az MTVA új kollektív szerződése, de erre a közmédiában működő tizenhárom szakszervezet megosztottsága miatt kevéssé van esély. Az eredményes tárgyaláshoz részben egyesülniük kellene, ez egyelőre három volt MTV-s szakszervezet esetében történt meg.

Ténylegesen működő ágazati párbeszédbizottságra lenne szükség, olyan intézményes fórumra, ahol a munkavállalókkal szemben ott ülnek a legnagyobb munkáltatók, az MTVA, az RTL, az Axel Springer, a Ringier, a Sanoma, a WAZ és a többiek is – érvel Enyedi Nagy, majd sietve hozzáteszi: „Ettől messze vagyunk.”

A magyar média szakmai-érdekképviseleti rendszerének hiányosságai, diszfunkciói mellett néhány biztató mozzanatra is felhívja a figyelmet a cikk. Említést tesz a MÚOSZ Hivatásunk a nyilvánosság címmel közzétett ambiciózus sajtónapi állásfoglalásáról, és az állam által kikényszerített társszabályozási modellel szemben formálódó önszabályozási kísérletről, a Főszerkesztők Fórumáról. A szólásszabadság hazai helyzetét, a médiapiaci jogkövetést és a közszolgálati média működését az állampolgári alapjogok bázisán ellenőrző és értékelő új intézményként üdvözli a Civil Média ügyvédeinek és a Magyar Médiafogyasztók Egyesülete törekvéseit.

Az elmúlt években kiépült a médiavilág jelenségeit követő független műhelyek, szakportálok világa – olvasható a cikkben, mely konkrét példaként hármat említ ezek közül: a MÚOSZ valaha Magyar Sajtó (a szakmában Masa) címmel ismert lapjának online örökösét, az eMasát, a Mérték Médiaelemző Műhely honlapját és a Szól a Rádió 2.0 Facebook-csoportot. E formák sokféle alapítványi, ösztöndíjas és szakmai aktivitással, pályázatokkal, ösztöndíjakkal, képzésekkel, kiadói gyakorlattal egészülhetnének ki, erre azonban még várni kell, vidéken különösen kevés a szakmai kapaszkodó – állapítja meg Enyedi Nagy Mihály, aki cikkét zárva kiemeli: „A szakmai és érdekvédelmi intézmények felélesztése, kiépítése nélkül nem lesz demokratikus nyilvánosság. A feladat fele ezen az oldalon van.”

A levélben Áder János emlékeztet arra, hogy az alaptörvény az államfő feladatkörébe utalja a törvények aláírását és kihirdetését. Ehhez az elnöknek meg kell vizsgálnia, hogy a jogszabályok formai, tartalmi és közjogi érvényességi szempontból maradéktalanul megfelelnek-e az alaptörvénynek.

„Ezzel a kötelezettséggel összhangban megvizsgáltam az Országgyűlés által 2012. május 24-én elfogadott, A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény tartalmi alkotmányosságát, és azt minden tekintetben kifogástalannak találtam. Megállapítottam, hogy a törvény ebből a szempontból maradéktalanul alkalmas arra, hogy aláírjam és kihirdessem” - fogalmaz levelében az államfő.

„Ezt követően megvizsgáltam azt is, hogy a törvénymódosítás kétséget kizáróan eleget tesz-e az alkotmányosság minden formai kritériumának, és megállapítottam, hogy ebből a szempontból is minden tekintetben alkalmas arra, hogy aláírjam és kihirdessem. Végül, de nem utolsó sorban megvizsgáltam azt is, hogy a törvény elfogadása minden tekintetben Házszabályszerűen történt-e. E tekintetben meg kellett állapítanom, hogy a törvény elfogadása során az Országgyűlés - egyetlen esetben ugyan, de - eljárási hibát vétett, mely hiba következtében felvetődik a törvény közjogi érvényességének kérdése” - olvasható Áder János levelében.

L. Simon szabálytalankodott

Az államfő szerint a fideszes L. Simon László egyik zárószavazás előtti módosító indítványának benyújtása volt szabályellenes. A köztársasági elnök emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés házszabálya rögzíti: a zárószavazás megkezdése előtt írásban - legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat végszavazása - módosító javaslatot csak akkor nyújthat be bizottság, illetve országgyűlési képviselő bármely korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, „ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alaptörvénnyel, törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével, illetve ha az egységes javaslat nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek”.

Áder János az Országgyűlés elnökéhez címzett levelében tudatja: az egyik, L. Simon László által jegyzett, a médiatörvényt új bekezdéssel kiegészítő módosító indítványról az állapítható meg, hogy annak benyújtása ellentétes a fent idézett házszabályi kitétellel, ezért a törvénnyel nem ért egyet. A levél azt nem tartalmazza, hogy az L. Simon László javaslata az idézett házszabályi passzus pontosan mely részének nem felel meg. Az államfő a levelébe ugyanakkor belefoglalta az általa kifogásolt zárószavazás előtti módosító javaslat érintett bekezdését, amely a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény 66. paragrafusát, a közösségi médiaszolgáltatásról szóló fejezetet változtatná meg. Ezt a paragrafust pedig a közigazgatási és igazságügyi miniszter eredeti törvényjavaslata nem érinti. A vitatott bekezdés a közösségi médiaszolgáltatások elismerésével kapcsolatban egy új kitételt tartalmaz: azok a médiatanács által a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 2010-ben elfogadott jogszabály alapján indított eljárásban ismerhetők el. 

Az elnök úgy döntött, lehetőséget biztosít az Országgyűlésnek arra, hogy a hibát mielőbb orvosolja. „Ezt kívánja a jogbiztonság és az alkotmányosság elve. Őszintén hiszem, hogy Magyarország alapvető érdeke, hogy se most, se a jövőben se tartalmi, se formai, se eljárási okkal vagy indokkal soha, senki, semmilyen formában se kérdőjelezhesse meg eme sarkalatos törvényünk érvényességét” - fogalmaz az államfő.

Áder János leszögezi: amennyiben az Országgyűlés a hibát orvosolja, készen áll a törvény haladéktalan aláírására és kihirdetésére.

Változatlan tartalom, új eljárás

Rogán Antal, a Fidesz új frakcióvezetője szerint az Országgyűlés az államfő kérésének megfelelően lefolytatja az új eljárást, és változatlan tartalommal fogadja el a médiatörvény módosítását - a politikus erről a MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt csütörtökön.

A Fidesz-frakció új vezetője - aki június 2-án veszi át a képviselőcsoport vezetését Lázár Jánostól - hozzátette: erre minél hamarabb szükség van, mert az Alkotmánybíróság korábbi döntése miatt a jogszabálynak elvileg május 31-ig hatályba kellett volna lépnie. Felhívta a figyelmet arra, hogy a köztársasági elnök által visszaküldött jogszabályok esetén van egy egyszerűsített, gyorsított eljárási lehetőség, és - tette hozzá - mivel itt tartalmi változás nem várható, ezért szerinte ezt fogják választani. A politikus azt ígérte, hogy a végleges döntést „ma estéig bezárólag” hozzák meg az ügyben. 

Arra a kérdésre, hogy a jövőben hogyan tudják megakadályozni az ehhez hasonló formai hibákat, Rogán Antal azt mondta: bár nem ismeri, hogy pontosan milyen formai-eljárási hibára hivatkozott az államfő, de szerinte arra kell ügyelni, hogy ilyet a jövőben ne kövessenek el. Megjegyezte: sok jogszabályt fogadtak el az elmúlt két évben, amiből az következik, hogy „aki sok munkát végez, oda néha hiba is belecsúszik”. 

Az Országgyűlés május 24-én fogadta el a médiatörvény módosításait. A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait. Az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint a Ház várhatóan már jövő hétfői ülésén foglalkozik a visszaküldött előterjesztéssel.