cenzurablog

„Szombaton 16 órakor lejárt a határidő: az országos kereskedelmi rádiók és tévék eddig jelentkezhettek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), ha a kampányban politikai reklámot kívántak közzétenni. Pénteken a munkaidő végéig egyetlen ilyen bejelentés sem érkezett, de nem tudható, hogy az azóta eltelt időben jelentkezett-e valamelyik médium” – írta a hétvégén az MTI, újabb tájékoztatás azonban azóta sem érkezett.

Az eMasa az NVB-től megtudta: a helyzet nem változott. „A Nemzeti Választási Bizottsághoz országos médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatótól politikai reklám közzétételére vonatkozó nyilatkozat február 15-ig nem érkezett” – írta rövid válaszában a bizottság.

Amint arról beszámoltunk, szeptemberben az alaptörvény ötödik módosítása kimondta, hogy politikai hirdetéseket csak ingyen sugározhatnak a csatornák, ráadásul ha erre vállalkoznak, az azt jelenti, hogy az összes párt szpotját sugározniuk kell, még akkor is, ha egy párt akár a társadalom egy csoportja ellen uszít reklámjában. A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. 

Mivel erre senki nem jelentkezett a határidőig, így politikai reklámot csak a közszolgálati rádiókban, tévékben láthatnak majd a választópolgárok. A törvények januári módosítása óta a választási plakátok sem jelenhetnek meg akárhol: nincs helyük a villanyoszlopokon, közút felett vagy az úttest mellett, a fővárosi hidakon, aluljárókon, szobrokon, emlékműveken és a fákon.

Az Átlátszó.hu közérdekű adatigénylést nyújtott be az MTVA-hoz, amelyből kiderült: a közmédia kiszervezi egyik alapfeladatát, a hírgyártást, amit 2014 januárjától a Strategopolis Kft. végezhet évi nettó 42 millió forintért.

A Strategopolis Kft. hírblokkok készítésére kapott megbízást az MTVA-tól, amit kereskedelmi rádióknak értékesítenek tovább. A cég tehát nagy valószínűséggel az úgynevezett Hangos Hírek szolgáltatásra szerződött – írja az Átlátszó.hu. A szolgáltatás az előfizetők számára napi maximum 17 hírblokkot biztosít, melyek három percesek. A rádiók ezért 20 ezertől 100 ezer forintig terjedő havidíjat fizetnek. És mivel ez jóval kisebb összeg, mint amennyibe a hírszerkesztők kerülnének, 27 magánrádióban is az MTVA által gyártatott „egyenhírek” szólnak.

A szerződés szerint a Strategopolis 2014 végéig havi nettó 3,5 millió forintot kap a rádióknak aztán továbbértékesített hírbklokkok összeállításáért. Ugyanakkor a cég ezek elkészítéséhez az alapot ingyen kapja, a MTI és az MTVA anyagait ugyanis a szerződés szerint térítésmentesen használhatják fel. Ráadásul a hírblokkokat sem egy saját stúdióban, hanem havi 300 ezer forintos bérleti díj fejében az MTI hangstúdiójában vehetik fel.

A Strategopolis korábban a kormányszóvivő érdekeltsége volt, ám Giró-Szász András 2011-ben kiszállt. A kormányzati kötődés viszont megmaradt: a kapocs a Századvég Gazdaságkutató Zrt., amely egyrészt ugyanoda van bejegyezve, ahová a Strategopolis, másrészt az egyik tulajdonosa az a Bódi Gábor Imre, aki a Strategopolisban is tulajdonosként szerepel – írja az Átlátszó.hu.

A Századvéggel 2012 januárjában 3,1 milliárd forintra szerződött a kormány, a Strategopolis pedig eddig mintegy 26 millió forintot kapott a Fidesztől kommunikációs tanácsadásra és szakirodalmi művek készítésére.

Az MTVA szerint valótlanak a vádak

Az MTVA kedden közleményben valótlannak nevezte azt a sajtóban megjelent állítást, amely szerint kiszervezte volna a hírek gyártását. Azt írták, a hírek gyártását az MTVA látja el, míg a hírek kiadásának joga a tőle független, kuratórium által felügyelt MTI Zrt. feladata. Az MTVA, amely rendelkezik a gyártott tartalom értékesítésének jogával, szerződések alapján szolgáltatást biztosít más médiaszolgáltatók számára is. Ebben az esetben 27 rádióállomás számára, szerződés alapján biztosít komplex, az MTI által kiadott hírekből összeállított híranyagot. A feladattal megbízott külső Kft. havi 3,5 millió forintért látja el feladatát, ugyanakkor havi 300 ezer forint stúdióbérleti díjat fizet az MTVA-nak.

A közleményben az MTVA azt is hangsúlyozta, hogy a rádiós hírszolgáltatás külső gyártó általi előállítása 2004-ben kezdődött a közszolgálati médiában. 2010 előtt ezt az értékesítési formát, azaz külső megbízott bevonását az MTI alkalmazta, az MTVA megalakulását követően pedig a jogtulajdonossá váló MTVA vette át.

Együtt-PM: az MTVA-nak felelnie kell

Juhász Péter, az Együtt-PM politikusa egy csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, a Fidesznek el kell számolnia azzal, hogyan fordulhatott elő, hogy Giró-Szász András kormányszóvivő volt cége a Strategopolis Kft. az, „amelyik a híreket ma központilag előállítja”. Hozzátette: ezekből a hírekből nem csak a közszolgálati médiumok dolgoznak, de „anyagi megfontolások miatt” sokszor a magánrádiók is. Hangsúlyozta, 27 olyan magánrádióról tudnak, akik azokat a hírblokkokat használják, amelyek „gyakorlatilag a kormánypropagandáról” szólnak.

Feltette a kérdést, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) miért fizet 42 millió forintot azért, hogy megszerkesszék a híreket, mert „az MTI-től ingyen kapják meg a tartalmat, hírek előállításához felmondásához szükséges helyiségeket ingyen kapják meg a közszolgálati médiától”.

Az RSF Magyarországot a 2012-es 56. helyről a 64. helyre sorolta vissza azon a listán, amely 180 országot rangsorol a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján. Magyarország 2011-ben még a 40. helyen állt, tehát két év alatt 24 helyet romlott a helyzet a szervezet szerint. Közvetlenül Magyarország előtt Szenegál és Tonga áll, utána pedig Horvátország következik. Az uniós tagállamok közül Magyarország mögött csak Görögország és Bulgária áll, a 99., illetve a 100. helyen. A szervezet a jelentésében Európával kapcsolatban külön kiemelte Magyarországot és Görögországot, ugyanis, mint írják, ebben a két országban romlott a legtöbbet a helyzet. (Görögország 14 helyet zuhant.)

A listát bemutató közlemény szerint Magyarországon Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta a polgári szabadságjogok hanyatlása tapasztalható, mindenekelőtt az információs szabadság területén. A kormány a kétharmados parlamenti többségére támaszkodva restriktív médiatörvényt fogadtatott el – tették hozzá, megjegyezve, hogy az EU elérte a kormánynál a jogszabály egyes rendelkezéseinek visszavonását, de „a leginkább korlátozó (rendelkezések) továbbra is hatályosak”. A jelentés említést tesz arról, hogy a kormány el akarta hallgattatni a Klubrádiót, valamint arról, hogy a Médiatanács összetétele „garantálja a kormány befolyását a hírkészítésben”.

A 444.hu rámutatott: mindezek már a vizsgált időszak – 2012 decemberétől 2013 októberének közepéig – előtt is létező problémák voltak, ezek miatt tehát nem indokolt a sajtószabadság romlásáról beszélni. A jelentés ugyanakkor nem ejt szót olyan újabb problémákról, mint a politikusok és pártok tulajdonszerzése a kereskedelmi médiában, az állami hirdetési pénzek elosztásának átláthatatlansága és az azokkal való esetleges visszaélések, a megkérdőjelezhető bírói gyakorlat a sajtóperekben, és a közérdekű adatigénylést korlátozó törvény is csak utalás formájában, érintőlegesen merül fel.

A nemzetbiztonsági szolgálatok hátráltatják az újságírók munkáját

A lista elején és végén nem történt változás, az élbolyhoz észak-európai országok (Finnország, Hollandia, Norvégia) tartoznak, míg a sereghajtók továbbra is „a sajtót teljes mértékben ellenőrző diktatúrák”, Türkmenisztán, Észak-Korea és Eritrea.

A vizsgált időszakban világszerte a leginkább jellemző új tendencia az volt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok számos országban hátráltatják az újságírók munkáját. Különösen riasztó, hogy ez a fejlemény régi demokráciákban is megfigyelhető – emelte ki az RSF.

Az oknyomozó újságírókat és állami szervezetektől adatokat kiszivárogtató forrásaikat már az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is szinte úgy kezelik, mintha terroristák lennének. Ezek a „diktatúrákat idéző biztonsági reflexek” elfogadhatatlanok olyan országoktól, amelyekben a szabad sajtónak nagy hagyománya van, és „nem utolsó sorban megnehezítik a kritikus újságírók életét, akik tekintélyelvű berendezkedésű országokban dolgozva a szabadságukat és az egészségüket kockáztatják” – idézte a szervezet közleménye Michael Rediske szóvivőt. 

Az RSF szerint tavaly a legnagyobb mértékben a Közép-afrikai Köztársaságban romlott a sajtószabadság helyzete. Az országban a 2013. márciusi puccs óta egyre gyakrabban támadnak újságírókra és fenyegetnek meg médiumokat, az afrikai állam így 43 helyet rontva a 109. helyre került. A romlás mértéke alapján a második Guatemala, amely az újságírók elleni támadások számának megduplázódása révén 29 helyet rontva a 125. helyre csúszott. A legnagyobb mértékben Ecuadorban és Panamában javult a helyzet, mindkét ország 25 helyezéssel jutott feljebb.

Az RSF 2002 óta évente rangsorol országokat a sajtószabadság minősége alapján. A listát kérdőíves felméréssel gyűjtött adatok alapján állítják össze. A vizsgálatban újságíróktól, újságíró-szervezetektől, médiakutatóktól és jogászoktól kérnek adatokat egyebek között a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlásról, valamint a média gazdasági és jogi környezetéről.

Januárban a Mérték Médiaelemző Műhely is készített egy felmérést a magyarországi sajtószabadságról. Mint írják, a közönség szerint nem változott, az újságírók szerint rosszabbodott, a médiamenedzserek szerint viszont javult a sajtószabadság állapota Magyarországon. Többen alkalmaztak öncenzúrát, sokan hiányolják az állami reklámpénzek elosztásának átláthatóságát, és túl szigorúnak tartják a médiatörvényt – áll a magyarországi jelentésben.