A több mint 100 újságíró törökországi bebörtönzése miatt a sajtószabadságot ért fenyegetésre hívta fel a figyelmet az Európai Újságíró-szövetség (EFJ) a sajtószabadság világnapja alkalmából szerdán Brüsszelben kiadott közleményben, amelyben Magyarországot is külön említették.
A 30 ország 260 ezer újságíróját képviselő szervezet elnöke, Arne König úgy vélte, Magyarországon még mindig „sokkal többre van szükség az újságírók jogainak garantálásához”. Szerinte a magyar példa azt mutatja, hogy „a demokratikus erők mozgósításának lehet bizonyos hatása a közvéleményre, de magyar kollégáinknak még hosszú utat kell megtenniük a kormány példátlan nyomásgyakorlása miatt”. König egyúttal cselekvést kért az európai uniós intézményektől az EU-szerződés azon cikkelye alapján, amely a közös EU-értékeket ért fenyegetés esetén eljárás indítását teszi lehetővé.
Ami Törökországot illeti, az EFJ azt állapította meg, hogy az ottani vezetésre gyakorolt nyomás egyelőre csekély hatással járt. Az európai szövetség tagszervezeteiben mindazonáltal a legfontosabb napirendi pontok élére került a török helyzet a bebörtönzött újságírók magas száma miatt.
Az EFJ azt kérte tagszervezeteitől, hogy mindegyikük „fogadjon örökbe” egy bebörtönzött török újságírót, azaz nyilvánítsa ki vele szolidaritását és támogatását, és hívja fel a figyelmet az esetre a lehetséges nemzeti vagy regionális fórumokon. A közleményből kiderül, hogy az EFJ magyar, belga, francia, brit, német, spanyol, svéd és olasz tagszervezetei is teremtettek már ilyen jellegű kapcsolatot török újságírókkal (a MÚOSZ év elején fogadta örökbe Füsun Erdoğanújságírónőt - a szerk.).
A sajtószabadság segít társadalmakat átalakítani – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára a sajtószabadság világnapja alkalmából kiadott üzenetében, ráirányítva a figyelmet az arab világban zajló átalakulásokra.
A szólásszabadság az egyik legbecsesebb jog, minden más jog alappillére, az emberi méltóság alapzata, és nélkülözhetetlen egy egészséges társadalomhoz – húzta alá Ban Ki Mun az UNESCO főtitkárával, Irina Bokovával közösen kiadott közleményében a május 3-i világnap alkalmából. A szabad, plurális és független média alapvető a szólásszabadság gyakorlásához – tették hozzá. „Az arab világban lezajlott változások megmutatták, milyen ereje lehet a jogok utáni törekvésnek, ha az a régi és az új médiával társul” – fogalmaztak. Az újonnan felfedezett médiaszabadság a társadalmak átalakulásának ígéretét jelenti azáltal, hogy javítja a közélet átláthatóságát és a számon kérhetőséget – írták.
„Új, erős hangok jelentkeznek – különösen fiatalokéi – ott, ahol korábban csend volt” – fogalmaztak. A sajtószabadság világnapjának idei központi témája is ez: Új hangok – A sajtószabadság segít társadalmakat átalakítani.
Egyúttal figyelmeztettek: a sajtószabadságra erős nyomás nehezedik szerte a világban. Felidézték, hogy az UNESCO adatai szerint tavaly 62 újságírót öltek meg foglalkozásával összefüggésben. Rámutattak, hogy az online média terjedésével egyre több online újságíró, köztük blogger válik zaklatás, támadás vagy gyilkosság áldozatává. Az internetes újságíróknak ugyanolyan védelmet kell kapniuk, mint a hagyományos sajtómunkásoknak – hangsúlyozta a közleményben Ban Ki Mun és Irina Bokova.
Ami Törökországot illeti, az EFJ azt állapította meg, hogy az ottani vezetésre gyakorolt nyomás egyelőre csekély hatással járt. Az európai szövetség tagszervezeteiben mindazonáltal a legfontosabb napirendi pontok élére került a török helyzet a bebörtönzött újságírók magas száma miatt.
Az EFJ azt kérte tagszervezeteitől, hogy mindegyikük „fogadjon örökbe” egy bebörtönzött török újságírót, azaz nyilvánítsa ki vele szolidaritását és támogatását, és hívja fel a figyelmet az esetre a lehetséges nemzeti vagy regionális fórumokon. A közleményből kiderül, hogy az EFJ magyar, belga, francia, brit, német, spanyol, svéd és olasz tagszervezetei is teremtettek már ilyen jellegű kapcsolatot török újságírókkal (a MÚOSZ év elején fogadta örökbe Füsun Erdoğanújságírónőt - a szerk.).
A sajtószabadság segít társadalmakat átalakítani – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára a sajtószabadság világnapja alkalmából kiadott üzenetében, ráirányítva a figyelmet az arab világban zajló átalakulásokra.
A szólásszabadság az egyik legbecsesebb jog, minden más jog alappillére, az emberi méltóság alapzata, és nélkülözhetetlen egy egészséges társadalomhoz – húzta alá Ban Ki Mun az UNESCO főtitkárával, Irina Bokovával közösen kiadott közleményében a május 3-i világnap alkalmából. A szabad, plurális és független média alapvető a szólásszabadság gyakorlásához – tették hozzá. „Az arab világban lezajlott változások megmutatták, milyen ereje lehet a jogok utáni törekvésnek, ha az a régi és az új médiával társul” – fogalmaztak. Az újonnan felfedezett médiaszabadság a társadalmak átalakulásának ígéretét jelenti azáltal, hogy javítja a közélet átláthatóságát és a számon kérhetőséget – írták.
„Új, erős hangok jelentkeznek – különösen fiatalokéi – ott, ahol korábban csend volt” – fogalmaztak. A sajtószabadság világnapjának idei központi témája is ez: Új hangok – A sajtószabadság segít társadalmakat átalakítani.
Egyúttal figyelmeztettek: a sajtószabadságra erős nyomás nehezedik szerte a világban. Felidézték, hogy az UNESCO adatai szerint tavaly 62 újságírót öltek meg foglalkozásával összefüggésben. Rámutattak, hogy az online média terjedésével egyre több online újságíró, köztük blogger válik zaklatás, támadás vagy gyilkosság áldozatává. Az internetes újságíróknak ugyanolyan védelmet kell kapniuk, mint a hagyományos sajtómunkásoknak – hangsúlyozta a közleményben Ban Ki Mun és Irina Bokova.
forrás: MTI
